2013. augusztus 6., kedd

Takahashi Yoko.~

- Kettő évre? *hüledeztem. Nem akartam hinni a saját szememnek.* 
- Pontosan! *válaszolta mosolyogva Ryoga.* 
- Nagyon szépen köszönöm! *hajoltam meg.* 
- Ez a te érdemed! *helyeselt Ray.*
- A munkád csodálatos! *folytatta a dicsérést Tomo.*
- Köszönöm, tényleg! *hajoltam nekik is meg. Majd aláírtuk a szerződéseket.* - Ma van valami munka?
- A mai nap csak a turné időpontjait fogjuk összegezni. *válaszolta K.*
- Tessék? Micsoda?
- Nem mondtuk? Ebben a hónapban japán turnénk lesz! 
- Egy szóval se említettétek. Azért szólhattatok volna, hogy felkészüljek rá vagy valami... *húztam egy kicsit a szám.* 
- Nekem kellett volna szólni, csak elfelejtettem. *mondta kicsit szégyenkezve Ryoga.* 
- Mindegy. Na és mikor lesz az első koncert? 
- Három nap múlva. 
- Három nap?! Ha-haza kell mennem! Össze kell készülődnöm! *kapkodtam a cuccaimért.* - Hazamehetek? 
- Persze, mehetsz! *mosolygott K. Majd azonnal hazaindultam a saját lakásomba. Ryoganál ugyan még volt pár cuccom, de majd azt elhozom tőle is. Felhívtam Kazuya-t, hogy nem tud-e átjönni. Szerencsére hamar megérkezett.* 
- Sziaaa! *öleltem meg.*
- Helló Hercegnő! *nyomott egy puszit, majd leültünk.* 
- Kérsz valamit? 
- Egy kis vizet, légyszi. 
- Oké. *pattantam fel, majd töltöttem neki.* 
- Na mi a baj? *gondolkozott el, mikor visszahoztam.* - Köszönöm!
- Turné. *sóhajtottam.*
- Oh, turnézni mennek a srácok? Meg az a kretén is, aki folyton piszkál? 
Teljesen kiment a fejemből, hogy Kazuya nem bírja Ryogat. Most meg mitévő legyek? A legjobb barátom... megmondta, hogy szétveri a fejét, ha csak egy ujjal is hozzám mer érni... 
- Igen és egy kicsit félek. Tudod, hogy míg az árvaházban voltam nem nagyon mentem sehova a városon kívül. Miután Renhez kerültem, ő nem is nagyon engedett. Voltaképp azt se tudom, hogy kell viselkedni más városokban, mert hiába vagyunk egy kultúra, ha mindenhol más a szokás. 
- De édes vagy. *kuncogott.* - Most úgy viselkedsz, mint egy külföldi, aki először jár Japánban. 
- Jaj, Kazu... ez most fontos!
- Csak add önmagad és minden rendben lesz! *mosolygott.* - Téged csak szeretni lehet. Nem lesz semmi gáz, hidd el! 
- Jó csak tudod na... 
- Yo, nem kell minden embernek megfelelned. Ha tényleg veled akarnak lenni, akkor azt is csak magad miatt! Fogd fel ezt egy jó nagy kirándulásnak. Olyan mintha nyaralni mennél, de dolgozol is mellette! 
- Nem akarsz velem eljönni? *kérdeztem hülyeségből.*
- Dehogynem! *nevetett.* - Sajnos nem mehetek, mert nekem is ott a munka, tudod jól... Na, meg most van egy új csaj kilátásban. 
- Már megint új barátnőd van?! *hüledeztem.*
- Másképp fejezném ki magam! Még mindig.
- Annyira hülye vagy. Mikor nő már be a fejed? *nevettem rajta. Igazi nőcsábász. Bár tény, hogy nagyon helyes.* 
- De ez most tényleg jó! 
- Na, persze...
- Jaj, ne már! Tudod, hogy milyen vagyok. Sose fogok megváltozni! 
- Egyedül fogsz meghalni!
- Ahogyan te is! Egyáltalán mikor akarsz már pasit? 
- Nem akarok pasit!
- Csak nem... van pasid? *kerekedtek el a szemei.* 
- Dehogy! Honnan lenne?
- Azt hittem... *dőlt hátra és ivott.* - Ugye nem titkolsz előlem semmit? Ha hazudsz.. akkor össze-vissza kapkodsz, mint valami idióta. 
- Nem titkolok semmit Kazuya. Tudod, hogy neked mindent elmondok. *öleltem meg. Nagyon nehéz volt neki hazudni, de kötött az egyezség Ryogaval. Na, meg ki nem állhatja őt... még itt a végén elmenne és szétverné a fejét.* 
- Rendben van. *sóhajtott.* - Hiszek neked! De, ha lesz is pasid, előtte beszéljük meg, hogy illene-e hozzád! Nem adlak ám oda minden kis jöttmentnek. 
- Értékelem, hogy aggódsz értem, de nincs miért!
- Na csitt! Nem feleselsz! 
*Majd hirtelen csengettek és ajtót nyitottam. Ryoga volt az.*
- Nálam hagytad a... *kezdte el, de bokán rúgtam.*
- Kazuya, csak a Főnököm Ryoga az! *kiáltottam oda, jelezve Ryoganak, hogy most vannak nálam. Bólintott.* 
- Na és mit akar? *lépett mellém zsebre vágott kezekkel.* 
- Rég találkoztunk. *vigyorgott gúnyosan Ryoga.*
- Úgy szintén. *folytatta Kazuya.* - Megy még a köcsögösködés? 
- Na és neked megy még a lesmárolom a legjobb barátomat? 
- Ha gondolod megteszem itt előtted és akkor megtudjuk. *kacsintott Kazu.*
- Kazuya, állj le! 
- Szóval, mit akarsz?! *flegmázott Kazu.* 
- Tudtommal nem hozzád jöttem... *húzta a száját Ryoga.* 
- Az egy dolog... de Yo az én barátom, szóval ami vele kapcsolatos azt nekem is kell tudnom! 
- Mi vagy te a dadája? *kuncogott Ryoga.*
- De nagy szád van, csak azért, mert sztárocska vagy! 
- Csak nem vagy irigy?
- A kutyámra vagyok irigy amiért még nem szart téged pofán! *kezdtek eldurvulni a dolgok.* 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése