Namika Ayami ~

Ma is egy átlagos napnak indult. Az egyik barátnőmmel találkoztam. Majdnem ő az egyetlen, de ha nem lenne a tánc csoportom akkor tényleg ő lenne az egyetlen. Igen szerveztünk egy kisebb csapatot és összejárunk táncolni majd felvesszük és megy a netre. Voltak már pár fellépéseink kisebb bandák háttér táncosaként, de ők valami nagyobbra vágynak. . hát nem tudom, nem izgat. Felvettem egy lazább pólót és egy laza halász nadrágot mivel utána egyenest megyünk próbálni, csak előtte fagyizunk meg ilyenek.
- Na elmentem. *szóltam apuéknak.*
- Hova?
- Próbálni a lányokkal . .
- Erről nem volt szó.
- Jó hát engem meg nem zavar! Mennem kell! Na cső! *léptem ki az ajtón.*
- Hagyjad! A bátyja halála óta ilyen. . nem tudsz vele mit csinálni. *nyugtatta le aput anyu.*
A bátyám. . lassan 7 éve, hogy meghalt. Mindegy, mennem kell! Elindultam és a fagyisnál találkoztam Minnievel a barátnőmmel. Vettünk magunknak fagyit és a közeli parkba sétáltunk és leültünk egy padra.
- Na mi az?
- Mi lenne? *kérdeztem tőle.*
- Egyszer lenne jobb kedved . .
- Akkor mi lenne?
- Akkor az összes pénzem odaadnám.
- Megtarthatod a pénzed!
- Jaj Aya. .
- Lalalalaa. . *csináltam úgy mint egy ovis.*
- Hülye! *kuncogott és meglökte a fejem.*
- Tudom. *mosolyodtam el.*
- Huh egy mosoly. .
- Jaj, tudod, hogy szoktam mosolyogni!
- Ja, kis kedden!
- Hagyjál! *löktem meg.*
- Jóóó! *kuncogott majd mikor megettük a fagyit bementünk a próbatermünkbe. Már mindenki ott volt.*
- Sziasztok! *hajoltam meg a fejemmel kicsit.*
- Sziasztok! *köszöntek kórusba.*
- Nos ma kicsit tovább akarom húzni ezt a szart. . 1, nem akarok haza menni. 2, rátok fér a gyakorlás!
- Ch. . *hisztizett egy csaj, nem bírom.*
- Ki lehet menni ha nem tetszik!
- Nem te vagy a főnök!
- Hanem ki az anyám? Ki vette meg ezt a tetves termet? Ki festette ki? Ki? Te? Mert akkor bocs csak álmodtam! *másztam bele a a pofájába.*
- Naaa. . Aya! *állított le Minnie.*
- Akkor meg szívjon vissza a pofájából vagy én átrendezem azt a csinos kis arcát! *indítottam el a zenét.*
Elkezdtünk próbálni, de persze annak a csajnak nem tetszett semmi. . aztán addig táncoltunk még ki nem dőlt a kiscsaj a sorból.
- Na mi van barbie baba, nem bírod? *kuncogtam rajta.*
- Mert a többiek bírják?
- Igen, nézd meg! *mindenki állt, igaz lihegtünk, de álltunk. Ő még új itt, de nem szívesen veszem be a bandába.*
- Áh én inkább elhúzok! Hülyék vagytok! *tipegett ki.*
- Jobb lesz nekünk így. *biztattam a lányokat majd tovább próbáltunk.*
Egy kis leírás a lányokról. Kezdjük Minnievel, ő félig koreai. Az apja japán anyukája pedig koreai. Ő az én lelkitársam. Kira, ő az egyik legstrapabíróbb csaj. Sosem rezdül meg az arca. Erős és furcsa csaj, de szerethető. Akari, ő egy évvel fiatalabb mint én, de ahhoz képest bírja. Kedves és önzetlen lány. Mindenkinek jót akar. Ő a banda szivárványa mondhatni. Kei, a drága Kei, ő is közel áll hozzám. Kemény csaj és sosem enged az igazából. Akaratos és nagyon nincs életcélja. . ez az ő baja. Így vagyunk 5-en a bandában. Akit az előbb említettem csajt, neki Elisa a neve. Félig amerikai a csaj, mondhatni egy cicababa. . folyton csak plázázik és telefonál a "barcsinőivel".  . rühellem. . nagy dobra veri magát pedig semmit sem tud. . vagyis . . egyet tud, de inkább hagyjuk. Mikor vége volt a próbának szinte mindenki egy liter vizet öntött a saját fejére. Fárasztó volt, de ezt élvezzük! Majd elindultunk haza. Útközben egy srác egy szórólapot nyomott a kezembe.
- Add ide! *kapta ki a kezemből Akari a lapot.*
- Megtarthatod. *vontam meg a vállam.*
- Hülye vagy? Fodrászt keres a ViViD!
- És ezt mi bizonyítja?
- Tényleg! Láttam az oldalukon is! *adta alá a lovat Kei.*
- Na és?
- Te remek fodrász vagy! És itt a lehetőség, hogy folytasd a bátyád karrierjét!
- Lehet. *a bátyám már kiskoromba is mindenre rá tudott venni, hogy meghalt nem lett másképp. Ha valaki a bátyámra alapozott beletudott minden hülyeségbe vinni.*
- Nem lehet hanem tuti!
- Jó mikor lesz a "meghallgatás"?
- Holnap után! Akkor holnap elmegyünk rucit venni neked!
- Mert? 
- Rongyosan akarsz a ViViD elé állni?
- Hát nem! . . *vakartam meg a fejem.*
- Akkor meg?
- Na jó! *egyeztem bele.*