Namika Ayami ~

Mikor hazaértem lefürödtem és befeküdtem az ágyamba. Valami puha volt ott. . mi a? Megnéztem és egy kis kutya feküdt az ágyamba. Egy bernáthegyi.
- Hát te? *felemeltem és az ölembe ültettem.* - De édes vagy! *mosolyogtam és bejött apu és anyu.*
- Látom megtaláltad. *mosolygott apu.*
- Igen, de ő. . szóval kié?
- A tied!
- Az enyém?
- Igen!
- Miért?
- Mert a bátyád is az első sikerénél kapott egy kutyát.
- Tényleg?
- Igen!
- Jaj emlékszem! De megszökött mikor a bátyó meghalt. . *simogattam a kiskutyámat.*
- Igen, de ez a tied! Remélem tetszik!
- Persze! *mosolyogtam.*
- Akkor jó. *mosolygott anya és megpusziltak.* - Pihenj!
- Oké! *feküdtem el és a kiskutyát magam mellé fektettem. Igazából nem is volt olyan pici, de hát bernáthegyi. . azok alapból akkorák mint egy medve. No mindegy. Apuék kimentek mi meg elaludtunk.*
Reggel mikor felkeltem lementem az udvarra a kutyával és néztem ahogy felfedezi a terepet. Nagyon édes volt, de olyan méltóság volt benne mint egyik kutyába sem. Elkezdtem vele játszani, benne is

volt a játékba és könnyen tanult. Egész nap ráértem ezért tanítottam erre-arra. Már megtanulta az ül és a fekszik szót mikor betoppant Minnie.
- Te mit keresel itt? *kérdeztem tőle.*
- Téged. . *vakarta a fejét.*
- Hm? *álltam fel.*
- Sajnálom a tegnapot.
- Nem kell mit sajnálnod!
- De. . a többiek nevébe is elnézést kérek!
- Nem kell . . te ide jöttél. Ők nem. . ennyi. Értem a lényeget!
- De. .
- Nem! Tudod mi a véleményem!
- Tudom.
- Nem haragszom! Legyetek híresek! De nekem erre nincs időm, se kedvem!
-  Tudom. . én sem leszek az!
- Mert? Rájöttél, hogy egy nagy hülyeség?
- Igen.
- Na gratula!
- Kösz. Ki ez a kis szépség?
- Ez a szépség fiú. *kuncogtam.* - És még nincs neve. Tegnap kaptam.
- Nagyon cuki. Bocsi tökike. *kuncogott és megsimította a kutyust.* - Adj neki nevet!
- De mit?
- Nem tudom!
- Hm. . Mi legyen a neved? *guggoltam le hozzá.*
- Na mert majd megmondja neked. *kuncogott Minnie.*
- Hát ha. *kuncogtam.*
- Ja. Legyen a neve Sorry.
- Sorry?!
- Igen, mert sajnálom, hogy nem álltam melléd! *ölelt át.*
- Mondtam, hogy nem haragszom!
- De látszik rajtad és ismerlek!
- Jóó. Szarul esett. . ennyi az egész!
- Tudom, sajnálom!
- Semmi baj! Akkor legyen a neved Sorry! *mosolyogtam Sorryra.*