2013. július 19., péntek

Takahashi Yoko.~

- Hééé... Yoko! Vendéged van! *kiáltott nekem be a szobába Kazuya.*
- Megyek már! *kiabáltam vissza, majd odamentem. Az ajtóban Ryoga állt, gondolom meglepődött Kazuya-n.* - Sziaaa! Gyere beljebb.
- Helló! *köszönt zavartan, majd bejött.* 
- Kazuya, ő itt Ryoga! Ryoga, ő itt Kazuya! *mutattam be őket egymásnak.*
- Áh, szóval te vagy a bunkó nyomorék. *vigyorgott Kazuya.*
- Áh, szóval te vagy a rányomulok és megcsókolom a legjobb barátnőmet gyökér? *vigyorgott Ryoga is. Oké, még ezek itt a végén szétszedik egymást.*
- Kazuya, nem kell aggódnod! Ryoga-san-nal már megbeszéltünk mindent, jóba vagyunk! 
- Minek san-ozod? Ha jóba lennétek, akkor a keresztnevén szólítanád! *akadékoskodott Kazuya.*
- Úgy szólít, ahogy akar... *folytatta Ryoga.* - Csak megadja a tiszteletet. 
*Kazuya megfogta magát és a kávéját és kiült a teraszhoz.*
- Egy perc és jövök. Tudnál várni? *fordultam Ryoga-hoz.*
- Persze. *mosolygott. Majd kimentem Kazuya-hoz.*
- Hééé... mi a baj? *ültem le mellé.*  
- Mondtam, hogy ezzel a kreténnel ne foglalkozz! Nem lehet köztetek semmi! 
- De Ryoga nem is amiatt jött, hanem a ruháiért! Nagyon rendes volt, mert ma még dolgozni se kellett mennem.
- Csak oda ne rohanjak. Most bezzeg észrevette, hogy szép vagy és elkezd kapálózni, hogy jóba legyetek! Ez szánalmas Yoko, csak te nem veszed észre!
- Ez nem igaz! 
- De igen, igaz!
- Neeem! 
- De! Ryoga megváltozott! 
- Csak azért változott meg, mert látott minket csókolózni és irigy a haverjaira, amiért jóba vagy velük! Friss húsként tekint rád, akit meglehet kapni...
- Te mégis honnan tudod ezt?!
- Onnan, hogy férfi vagyok! 
- Ryoga és én köztem nincs semmi! Csak munkatársak vagyunk, se több se kevesebb! Jó az igaz, hogy kezdünk barátkozni... de ettől még nem lesz a pasim és nem fogunk járni! 
- Ígérd meg, hogy vigyázni fogsz magadra! 
- Oké, megígérem! *sóhajtottam.*
- Keresztígéretet akarok! 
- Rendben. *majd a szívemhez a levegőben rajzoltam egy keresztet.* 
- Én is így gondoltam. *puszilta meg a homlokom, majd felállt.* - Hazamegyek! Ne kísérj ki... Szia! 
- Szia! *köszöntem el, majd Ryoga odajött hozzám a teraszhoz. leült mellém.*
- Mi a helyzet? *kérdezte. Én pedig azt se tudtam, hogy hol kezdjem. Kazuya, teljesen összezavart!* 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése