KO-KI pov.
Mikor visszamentem az asztalhoz épp akkor ment el Nami.
- Nami hova megy?
- Öhm.. a srácok felidegesítették. *mondta Aiko.*
- Mivel?
- Hogy szereted és ha te előbb lépsz mint az a pasi akkor neked mondott-e volna igent.
- Akkora hülyék vagytok! *förmedtem rájuk.*
- Bocsi. *hajtották le a fejüket.*
- Hát ez a minimum! *kaptam fel a pénzt amit Nami tett le az asztalra és elmentem hozzá. Becsengettem és reméltem, hogy kinyitja.
- Szia! Beengedsz? *néztem rá.*
- Szia! Gyere. *sóhajtott.*
- Csak azért jöttem mert hallottam mi volt.. *ültem le önkényesen a kanapéra. Láttam, hogy nincsen kedve de muszáj ezt megbeszélnem vele.*
- Értem. Kérsz valamit?
- Nem, köszi.
- Jó.
- Csak hallgass meg kérlek és most tedd félre, hogy híres vagyok meg a főnököd vagyok! Oké?
- Rosszul hangzik. *sóhajtott és leült mellém.* - De mondjad!
- Először is bocsi a többiek nevében. Nem úgy akarták ezt!
- Na ezt utálom a legjobban! Ha nem ők jönnek ide!
- Tudom, de kérlek, bocsájts meg nekik!
- Muszáj mert a főnökeim vagytok.
- De ne! Most nem!
- Hagyjuk inkább most!
- Nem. *ragadtam meg a kezét.* - Szóval, az van, hogy..
- Hogy?
- Hogy..
- Jaj mondjad már!
- De ha beleszólsz nem tudom!
- De fél óráig hallgatsz.
- Na az van, hogy nem nagyon hazudtak a srácok.
- Mi?
- Igen.
- Miben?
- Abban, hogy tetszesz.
- Na jó. Kösz a kész átverést! Arra van az ajtó. *mutatott.*
- Ne! Kérlek! De nem szeretlek! Vagyis igen! Mint a húgomat! Szép lány vagy, de úgy érzem többet nem kell semmit sem megosztani a srácokkal. *vakartam a fejem.*
- KO-KI.. *ámult el kicsit.*
- Nem kell mondanod semmit!
- Nem.. te is helyes vagy, sőt mióta láttalak tényleg tetszel és jól esett, hogy foglalkozol velem, de szerintem ez nem működne.
- Szerintem sem. Ezért nem hajtottam rád!
- Köszi!
- Én köszönöm, hogy meghallgattál.
- Nincs mit. *bólintott.*
- Csak egyet kérek!
- Hm?
- Megcsókolhatlak?
- A húgodat? *kuncogott kicsit. Jó volt megint mosolyogni látni.*
- Igen! *kuncogtam.*
- Hát jó! De csak egyszer!
- Értettem! *mosolyogtam és közelebb húztam. Cuki csaj, sőt nagyon cuki.*
Belenéztem a szemeibe és felfedeztem egy apró csillogást benne. Szépek a szemei. Semmit sem siettem el, közel hajoltam hozzá és ő is előrébb hajolt. Majd mikor már majdnem összeért ajkunk ő még előrébb hajolt és így megcsókoltuk egymást. Nem mondom, hogy nem élveztem. Addig csókoltuk egymást míg a légszomj el nem ért minket. Mikor elhajoltunk egymástól egy kis pirosodást vettem észre az arcán. De édes.
- Ne pirulj. *mosolyogtam és eltűrtem a haját az arcából.*
- Bocsi. *takarta az arcát.*
- Semmi baj, nem azért. *kuncogtam. 19 éves de olyan mint egy kis ovis aki szégyelli magát.*
- Csak nem minden nap csókolózik az ember az egyik rég csodált hírességgel.
- Na jó, te sem vagy hétköznapi! A ViViD húga vagy!
- És beosztotja.
- Ezt csak a többieknek mondjuk. *kuncogtam.*
- Na hagyjál. *kuncogott ő is.*
- Jó. De nem is zavarok. Köszönöm még egyszer.
- Nincs mit. Én is köszönöm! *mentünk az ajtóhoz.*
- Ugyan. Majd még találkozunk húgi! *nyomtam egy puszit a szájára.*
- KO-KI! Egyről volt szó! *ütötte meg a mellkasom.*
- Nem hagyhattam ki. *kuncogtam mire ő is.* - Jó éjt! Holnap találkozunk!
- Neked is! Igen! Szia!
- Szia! *mentem el.*
Nem semmi csaj. Jól jár vele a barátja. Remélem boldog lesz mellette. Eszembe jutott félúton, hogy nála van még az öngyújtóm ezért gyorsan visszaszaladtam. Becsengettem és ki is nyitotta.
- Szia! *mosolyogtam. Törölközőbe volt.*
- Szi-szia!
- Csak azért jöttem mert nálad van az öngyújtóm! Visszakaphatom?
- Persze, de ne mérgezd magad túl!
- Jóó.
- Mindjárt jövök, hozom! *szaladt fel. Kicsit kilátszott a combja, de csak magamba mosolyogtam.*
- Okés. *mosolyogtam.*
- Itt is van! *jött le ezúttal egy hosszabb pólóba és ha jól láttam nem volt rajta csak bugyi.*
- Köszönöm! *mosolyogtam még mindig.*
- De tényleg ne mérgezd magad annyira! *nyomta a kezembe.*
- Jóó főnökasszony! *kuncogtam majd fejbe vert.* - Na de bocsi, hogy megzavartalak!
- Semmi épp most végeztem.
- Oh értem. Na mindegy. Szia!
- Szia! *mentem el ismét.*
Útközben rágyújtottam, és mikor hazaértem a srácok már nagyrészt aludtak. Megfürödtem és én is nyugovóra tértem. Lassan elaludtam. Ez nem is kérdés kivel álmodtam. De nem az enyém! És tényleg nem működne. . csak ez a csók. . teljesen megkavart, de én szerettem volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése